Charles Baudelaire "Le jeu" lyrics

Translation to:csdeeshuitptruzh

Le jeu

Dans des fauteuils fanés des courtisanes vieilles,Pâles, le sourcil peint, l'oeil câlin et fatal,Minaudant, et faisant de leurs maigres oreillesTomber un cliquetis de pierre et de métal;

Autour des verts tapis des visages sans lèvre,Des lèvres sans couleur, des mâchoires sans dent,Et des doigts convulsés d'une infernale fièvre,Fouillant la poche vide ou le sein palpitant;

Sous de sales plafonds un rang de pâles lustresEt d'énormes quinquets projetant leurs lueursSur des fronts ténébreux de poëtes illustresQui viennent gaspiller leurs sanglantes sueurs;

Voilà le noir tableau qu'en un rêve nocturneJe vis se dérouler sous mon oeil clairvoyant.Moi-même, dans un coin de l'antre taciturne,Je me vis accoudé, froid, muet, enviant,

Enviant de ces gens la passion tenace,De ces vieilles putains la funèbre gaieté,Et tous gaillardement trafiquant à ma face,L'un de son vieil honneur, l'autre de sa beauté!

Et mon coeur s'effraya d'envier maint pauvre hommeCourant avec ferveur à l'abîme béant,Et qui, soûl de son sang, préférerait en sommeLa douleur à la mort et l'enfer au néant!

A játék

Vén kurtizánok a fonnyadtszín fotelekbenfestett szemhéj alól rossz szemmel, sápatagnéznek, selypítenek és áttetsző fülükbena függő, kő meg érc, halk, csörgő hangot ad;

a zöld posztó körül vad, ajaktalan arcok,színtelen ajakak, fogatlan áll felett,és ujjak, görcsösen markolva, s vézna markok,a lihegő kebelt vagy az üres zsebet;

a szennyes mennyezet alatt búsfényü, sápadtcsillárok óriás csoportja vet a párhires költő borús homlokára világot,ki véres izzadást hullatni idejár;

éber szemem előtt éjjeli révületbensötét és furcsa kép tárult ki imigyen;s a bús barlangban én, egy csendes szögeletben,néztem rá hidegen, némán és irigyen,

irigyelve e zord játszók bús szenvedélyét,a vén kéjnőktől is a makacs örömet,s hogy oly könnyelműen adják, vegyék, cseréljéka bús szépséget és agg tisztességüket.

S szivem döbbent, hogy ily sziveknek lett irígye,akik, vérük borán mámorosodva mind,inkább választanák, vad örvényben röpítve,poklot a semminél, és halálnál a kínt.

O jogo

Nos fanados divãs das cortesãs mais velhas,Pintada a sobrancelha, o olhar langue e fatal,Num esgar, a fazer das pálidas orelhasTombar um retinir de pedra e de metal;

Sobre um verde tapiz, muitos rostos sem boca,Como bocas sem cor, e maxilas sem dente,Dedos em convulsão pela febre mais louca,Sondando o bolso roto ou o seio fremente;

Sob os estuques vis, fila de frouxos lustres,De candeeiros de mal projetados fulgoresSobre as frontes letais dos poetas mais ilustresQuem vêm desperdiçar os seus sangrentos suores;

Eis o negro painel que num sonho noturnoVi desdobrar-se ao meu olhar claro e curioso.Eu mesmo, num desvão do covil taciturno,Encostei-me a tremer, o mais mudo e invejoso;

Desta gente invejava a paixão tão tenace,Destas putas senis o prazer de tristezaGalhardos, traficando à minha pobre face,Um o antigo pudor, outra a sua beleza!

Eu pasmei de invejar tanta pobre criatura,Correndo ao hiante abismo, e de alma alucinada,Que tem no próprio sangue a embriaguez que procuraE que prefere a dor à morte e o inferno ao nada.

Here one can find the lyrics of the song Le jeu by Charles Baudelaire. Or Le jeu poem lyrics. Charles Baudelaire Le jeu text.