Les Litanies de Satan
Ô toi, le plus savant et le plus beau des Anges,Dieu trahi par le sort et privé de louanges,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Ô Prince de l'exil, à qui l'on a fait tortEt qui, vaincu, toujours te redresses plus fort,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui sais tout, grand roi des choses souterraines,Guérisseur familier des angoisses humaines,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui, même aux lépreux, aux parias maudits,Enseignes par l'amour le goût du Paradis,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Ô toi qui de la Mort, ta vieille et forte amante,Engendras l'Espérance, — une folle charmante!
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui fais au proscrit ce regard calme et hautQui damne tout un peuple autour d'un échafaud.
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui sais en quels coins des terres envieusesLe Dieu jaloux cacha les pierres précieuses,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi dont l'oeil clair connaît les profonds arsenauxOù dort enseveli le peuple des métaux,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi dont la large main cache les précipicesAu somnambule errant au bord des édifices,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui, magiquement, assouplis les vieux osDe l'ivrogne attardé foulé par les chevaux,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui, pour consoler l'homme frêle qui souffre,Nous appris à mêler le salpêtre et le soufre,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui poses ta marque, ô complice subtil,Sur le front du Crésus impitoyable et vil,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Toi qui mets dans les yeux et dans le coeur des fillesLe culte de la plaie et l'amour des guenilles,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Bâton des exilés, lampe des inventeurs,Confesseur des pendus et des conspirateurs,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Père adoptif de ceux qu'en sa noire colèreDu paradis terrestre a chassés Dieu le Père,
Ô Satan, prends pitié de ma longue misère!
Prière
Gloire et louange à toi, Satan, dans les hauteursDu Ciel, où tu régnas, et dans les profondeursDe l'Enfer, où, vaincu, tu rêves en silence!Fais que mon âme un jour, sous l'Arbre de Science,Près de toi se repose, à l'heure où sur ton frontComme un Temple nouveau ses rameaux s'épandront!
A Sátán litániája
Óh, te legdélcegebb angyal, és legtudósabb!Megcsalt isten, kinek himnusszal nem adóznak:
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Száműzés hercege, te bántott, büszke úr,kinek levert erőd mindegyre megujul,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Titkok királya te, és mindenek tudója!te, földi bánatok bizalmas gyógyitója,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki a páriát, s a poklos, bús rabota kéjben édenek izére oktatod:
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki a vén Halált ölelve, durva dámád,nemzetted a Reményt, bájos és balga lányát:
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Kitől a lázadók szemének lángja kél,mely egy vérpad körül egy népet elitél,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki tudod hogy a Féltékeny Úr a drága-követ hol dugta el földbe és éjszakába:
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te, ki az Arzenált látod a föld alatt,hol az Ércek nehéz népei nyugszanak:
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Kinek széles keze a háztetőkön alva-járó előtt a tárt mélységet eltakarja,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Ki késett borivók vén csontját, mely fölötta vad ló tipor át, puhává bűvölöd,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te ki, hogy elcsitítsd a bénát és unottat,ként és salétromot keverni tanitottad,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Te aki, mint ravasz cinkos, a gaz s konokKrőzusok homlokán bélyeged megnyomod,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Ki titkos ujjal érsz szivéhez és eszéheza lánynak, mig csupán sebre és rongyra éhez,
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Üzöttek botja, vágy lámpása, lobogó!sötét tervekben és bitónál gyóntató!
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Jó nevelő nekünk, kiket a földi Édenkertjéből az atya kiűzött vak dühében:
Óh Sátán, könyörülj inségem hosszu kínján!
Imádság
Dicsőség s tisztelet, Sátán, hol nem lakoltöbbé, a Menny magas felhői közt, s Pokolmélyeiben, ahol örökre csöndben álmodsz!Add, hogy heverve, míg mellettem, mint egy árboc,a Tudás fája nyúl, veled legyek ha majdlombja fejed fölött, mint új Templom, kihajt!
As litanias de satã
Ó tu, o Anjo mais belo e o mais sábio Senhor,Deus que a sorte traiu e privou do louvor,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, que és o condenado, ó Príncipe do Exílio,E que, vencido, sempre emerges com mais brilho,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, sábio e grande rei do abismo mais profundo,Médico familiar dos males deste mundo,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, cujas graças ao leproso e ao paria cedemCom a lição do amor o próprio gosto do Éden,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Ó tu, o que da Morte, a tua velha amante,Engendraste a Esperança - a louca fascinante!
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, que dás ao proscrito a fronte soberana,Que em torno de uma forca um povo inteiro dana,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, que bem sabes onde, nas terras mais zelosas,Cioso Deus guardou as pedras mais preciosas,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, cujo olhar conhece os fundos arsenais,Em que dorme sepulto o povo dos metais,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Ao sonâmbulo a errar à borda de edifícios,Tu, cuja larga mão esconde os precipícios
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, que magicamente abranda ossos ralos,Do ébrio retardatário a quem pisam cavalos,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, que ao homem - nas mãos da desventura um títere -Ensinaste a juntar enxofre com salitre,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu que impões tua marca, ó cúmplice sutil,Sobre a fronte de Creso, que é impiedoso e vil,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Tu, que na alma e no olhar destas mulheres pões,O culto da ferida e o amor dos farrapões,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Do exilado bastão, lâmpada do inventor,Confessor do enforcado e do conspirador,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Pai adotivo dos que, em sua ira sombria,Deus Pai pode expulsar do paraíso um dia,
Tem piedade, Satã, desta longa miséria!
Oração
Glória e louvou a ti, Satã, pelas alturasDo Céu em que reinaste, e nas furnas obscurasDo Inferno em que vencido és sonho e sonolência!Faze que esta alma um dia, à árvore da Ciência,Repouse junto a ti, quando em tua cabeça,Tal qual um templo novo os seus ramos floresça!
Şeytan Duaları
ey sen, meleklerin en guzeli ve en bilgilisikaderin ihanet ettigi ve övgüden yoksun Tanrı,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Ey sürgünler prensi, ey haksızlık edilen,Yenilince her zaman ayağa kalkabilen,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Her şeyi bilirsin sen, yeraltılar kralı,Dertlerin o tanıdık şifa dağıtıcısı,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Sen ki, cüzamlılara, lanetli paryalara,Öğretirsin Cennet’in keyfini aşk yoluyla,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Sen ki, eski ve güçlü gözbebeğin Ölüm’denUmudu, hoş çılgını, yaratırsın elbet sen!
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Mahkûma verirsin, bu mağrur, sakin bakışıLanetler darağacı çevresindeki halkı,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Kıskanç Tanrı"nin o değerli taşları kiskanctopraklarin hangi kosesine sakladigini bilen sen
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Keskin gözleri derin mahzenleri taniyan senMadenci halkın kefen içinde uyudugu,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Senin o geniş elin uçurumları gizlerBinanın saçağında yürürken uyurgezer,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Atların çiğnediği geri zekali bir ayyaşınYaşlı kemiklerini, buyucu gibi yumuşatan sen
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Teselli etmek için acı çeken zavalli kişiyi,kükürde güherçile karistirmayi bize ogreten sen
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Kurnaz suç ortağı, sen, kendi mührünü vurdun,Alnına hayâsız ve acımasız Karun’un,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Kızların gözüne ve kalbine sokmadın mıPaçavralarin aşkıni ve acıya duskunlugu
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Sürgünlerin bastonu, mucitlerin lambası,Fesat karıştıranın, asılmışın papazı,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Tanrı Baba’nın kızıp yeryüzü cennetindenKovduğu insanlara babalık edersin sen,
Ey Şeytan, acı benim sonsuz sefaletime!
Yakarı
Şan da senin, şöhret de Seytan yücesinde göklerinHüküm sürdügun, ve dibinde Cehennem’in,Yenik düşüp sessizce düşlere daldıgin !Bırak bir gun ruhum Bilim Ağacı’nın altında,Dinlensin sana yakın, dallarinin yeniBir Tapınak misali alnının üzerine sacildigi an!
献给撒旦的祷文
你呀，最博学最俊美的天使呀，你被命运出卖，横遭世人谩骂，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你这流亡之君，人家亏待了你，而你，屡败屡起，一日强似一日，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你无所不知，你这地下的君王，常常医治人类的焦虑和恐慌，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
就是麻风病人，受诅咒的贱民，你也让他们尝到天堂的滋味，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
死亡是你年迈却强壮的情侣，你让她生出希望——迷人的疯子，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你教流亡者目光平静而高傲，睥睨在断头台旁围观的群小，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你知道在这块嫉妒的土地上，猜疑的上帝把宝石藏在何方，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你目光明亮洞察武库的深处，那里埋藏着各种金属的兵器，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
梦游的人在楼顶的边缘彳亍，你用宽大的手掌这住了绝壁，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
迟归的醉汉被奔马踢倒在地，你神奇地使他依然活动如初，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你为了慰藉备受痛苦的弱者，你教会了我们把硝和硫混合，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你把你的印记，啊巧妙的帮忙，打在为富不仁的富豪的额上，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
你在姑娘的眼里和心里放入，对创伤的崇拜，对褴褛的爱慕，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
流亡者的拐棍，发明家的明烛，被吊死的人和谋反者的心腹，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
有人被震怒的天使逐出乐土，这些人把你当作他们的继父，
啊撒旦，怜悯我这无尽的苦难！
...
..................