[Intro]
Two households, both alike in dignity
In fair Verona, where we lay our scene
From ancient grudge break to new mutiny
Where civil blood makes civil hands unclean
From forth the fatal loins of these two foes
A pair of star-cross'd lovers take their life;
Whose misadventured piteous overthrows
Do with their death bury their parents' strife
The fearful passage of their death-mark'd love
And the continuance of their parents' rage
Which, but their children's end, nought could remove
Is now the two hours' traffic of our stage;
The which if you with patient ears attend
What here shall miss, our toil shall strive to mend
[Verse]
I am a child of a
Money hungry, prideful country
Grass is green and it's always sunny
Hands so bloody, tastes like honey
I'm finding it hard to leave
I am a child of a
Money hungry, prideful country
Grass is green and it's always sunny
Hands so bloody, tastes like honey
I'm finding it hard to leave
[Εισαγωγή]
Δύο οικογένειες ίδιες σε αρχοντιά
Στην όμορφη Βερόνα, όπου το έργο μας αρχίζει
Μπλέκουν σε διαμάχες από εχθρότητα παλιά
Καθένας μ' αίμα συμπολίτη του το χέρι μαγαρίζει
Απ' τα μοιραία σπλάχνα αυτών των δύο εχθρών
Ένα ζευγάρι καημένων εραστών θα λάμψει·
Που ο σκληρός τους θάνατος την έριδα ετών
Όλων των προγόνων σε διπλό μνήμα θα θάψει
Την τρομερή πορεία του στιγματισμένου έρωτά τους
Και των γονέων τους την άκρατη μανία
Ανέκοψε μόνον ο απελπισμένος θάνατός τους
Δύο ώρες στη σκηνή μας θ' αναλύσουμε αυτή την ιστορία·
Με προσοχή ακούστε μας και, αν κάτι μας ξεφύγει
Θα προσπαθήσουμε σκληρά η απώλεια να είναι λίγη
[Στροφή]
Είμαι το παιδί από
Πεινασμένα χρήματα, υπερήφανη χώρα
Το χορτάρι είναι πράσινο και είναι πάντοτε ηλιόλουστα
Τόσο ματωμένα χέρια, έχουν γεύση μελιού
Δυσκολεύομαι να φύγω
Είμαι το παιδί από
Πεινασμένα χρήματα, υπερήφανη χώρα
Το χορτάρι είναι πράσινο και είναι πάντοτε ηλιόλουστα
Τόσο ματωμένα χέρια, έχουν γεύση μελιού
Δυσκολεύομαι να φύγω
[Intro]
Két háztartás, mindkét hasonló méltósággal
Az igazságos Veronában, hol elhelyezzük a jelenetet
Ősi nehesztelés, mely lázadást eredményez
Ahol civi vér, civil kezeket mocskol be
Hol a halálos rosszmályúsága e kettőnek játszódik
Egy pár, mely sorsa bukni látszó, elveszik az életüket
Melyek balsorsának, sajnálatos megbukásának
Köze van a szüleik viszályához
A félelmetes útja a halálra ítélt szerelmüknek
És a szüleik dühének csillapíthatatlansága
Melyet, el nem olthat más, mint a gyermekeik halála
A két órás forgalom jelenleg a színpadon
Amin ha most türelmes fülekkel jelen vagyunk
Mit elmulasztunk, a vesződésünk igyekezzék betölteni
[Verse]
Gyermeke vagyok egy
Pénzéhes, büszke országnak
A fű zöld és a nap folyton süt
A kezek oly véresek, íze mint a méz
Nehéznek látom elhagyni
Gyermeke vagyok egy
Pénzéhes, büszke országnak
A fű zöld és a nap folyton süt
A kezek oly véresek, íze mint a méz
Nehéznek látom elhagyni
Soylulukta birbirine denk iki aile
Sahnemizi açtığımız şu güzel Verona'da
Eski bir düşmanlıktan gelen yeni bir kavgada;
Yurttaş kanı yurttaş elini lekeler burada.
İşte ölümcül döllerinden bu iki ailenin
Doğar yıldızları sönük iki talihsiz sevgili,
Yürek parçalayan acı talihsizlikleriyle bu iki genç
Ölümleriyle toprağa gömer büyüklerin kinini.
Ölümle mühürlenen aşklarının izlediği seyir
Ve kimsenin değiştiremeyeceği, çocuklarının
Yok olmasıyla son bulan ana babaların öfkesi,
Sahnemizin iki saat sürecek trafiğidir.
Söylediklerimizi dinlerseniz sabırla
Söylemediklerimizi de görürsünüz oyunda.*
Paraya aç, gururlu bir ülkenin
Çocuğuyum ben
Çimen yeşil ve hava her zaman güneşli
Eller çok kanlı, tadı bal gibi
Gitmeyi zor buluyorum
Paraya aç, gururlu bir ülkenin
Çocuğuyum ben
Çimen yeşil ve hava her zaman güneşli
Eller çok kanlı, tadı bal gibi
Gitmeyi zor buluyorum