Yves Montand "Barbara" lyrics

Translation to:hu

Barbara

Rappelle-toi BarbaraIl pleuvait sans cesse sur Brest ce jour-làEt tu marchais sourianteÉpanouie ravie ruisselanteSous la pluieRappelle-toi BarbaraIl pleuvait sans cesse sur BrestEt je t'ai croisée rue de SiamTu souriaisEt moi je souriais de mêmeRappelle-toi BarbaraToi que je ne connaissais pasToi qui ne me connaissais pasRappelle-toiRappelle-toi quand même ce jour-làN'oublie pasUn homme sous un porche s'abritaitEt il a crié ton nomBarbaraEt tu as couru vers lui sous la pluieRuisselante ravie épanouieEt tu t'es jetée dans ses brasRappelle-toi cela BarbaraEt ne m'en veux pas si je te tutoieJe dis tu à tous ceux que j'aimeMême si je ne les ai vus qu'une seule foisJe dis tu à tous ceux qui s'aimentMême si je ne les connais pasRappelle-toi BarbaraN'oublie pasCette pluie sage et heureuseSur ton visage heureuxSur cette ville heureuseCette pluie sur la merSur l'arsenalSur le bateau d'OuessantOh BarbaraQuelle connerie la guerreQu'es-tu devenue maintenantSous cette pluie de ferDe feu d'acier de sangEt celui qui te serrait dans ses brasAmoureusementEst-il mort disparu ou bien encore vivantOh BarbaraIl pleut sans cesse sur BrestComme il pleuvait avantMais ce n'est plus pareil et tout est abiméC'est une pluie de deuil terrible et désoléeCe n'est même plus l'orageDe fer d'acier de sangTout simplement des nuagesQui crèvent comme des chiensDes chiens qui disparaissentAu fil de l'eau sur BrestEt vont pourrir au loinAu loin très loin de BrestDont il ne reste rien.

Barbara

Emlékszel még Barbara?Szakadt, csak szakadt az eső Brest fölött aznap.És te vidáman lépdeltélViruló arcodon ragyogásAz eső alatt.Emlékszel még Barbara?Szakadt az eső Brest fölöttSzemben jöttél a rue de SiamonNevetett rám szemedÉs én visszamosolyogtamEmlékezz csak, BarbaraTe kit soha sem láttalakTe ki nem is ismertél engemEmlékezz csakEmlékezz csak erre a napraNe felejtsd,Egy férfi állt ott egy ház kapujábanÉs a te neved kiáltottaBarbaraÉs te futottal felé az esőbenViruló arcodon ragyogásÉs karjaiba zártEmlékszel még, Barbara?Ne haragudj, hogy tegezlek(Akit szeretek, azt tegezni szoktamMég akkor is, ha csak egyszer láttam...Azokat is, akik szeretik egymást,Még ha nem is ismerem őket)Emlékezz csak, BarbaraNe felejtsd sohaEz a boldog, kitartó esőBoldogságtól fénylő arcodonEbben a boldog városbanEsett, csak esett a tengerreA kikötőre, a hadihajókra,Ouessant szigetéreÓ, BarbaraMilyen kegyetlen is ez a háborúMi lett veled azótaEbben a vasesőben,a vér acéltüzébenÉs ki téged karjaiba szorítottSzerelmesenMeghalt, vagy él-e meg vajon?Ó, BarbaraSzakad az eső Brest fölöttÚgy, mint akkorÉs mégsem úgy és minden szertefoszlottEz a gyászos, pokoli, sivár esőMég csak nem isA vér acélviharaEgyszerűen csak felhők és felhőkMelyek szétfoszlanak, mint a kutyákEltűnnek a bresti dagállyalMesszire mennek oszolvaMesszire, nagyon messzire BresttőlBelőlük már semmi sem marad.

Here one can find the lyrics of the song Barbara by Yves Montand. Or Barbara poem lyrics. Yves Montand Barbara text.