Élévation
Au-dessus des étangs, au-dessus des vallées,Des montagnes, des bois, des nuages, des mers,Par delà le soleil, par delà les éthers,Par delà les confins des sphères étoilées,
Mon esprit, tu te meus avec agilité,Et, comme un bon nageur qui se pâme dans l'onde,Tu sillonnes gaiement l'immensité profondeAvec une indicible et mâle volupté.
Envole-toi bien loin de ces miasmes morbides;Va te purifier dans l'air supérieur,Et bois, comme une pure et divine liqueur,Le feu clair qui remplit les espaces limpides.
Derrière les ennuis et les vastes chagrinsQui chargent de leur poids l'existence brumeuse,Heureux celui qui peut d'une aile vigoureuseS'élancer vers les champs lumineux et sereins;
Celui dont les pensers, comme les alouettes,Vers les cieux le matin prennent un libre essor,- Qui plane sur la vie, et comprend sans effortLe language des fleurs et des choses muettes!
(1857)
Fölemelkedés
Völgyek, tavak felett, a bércek büszke vállántúlszökve, tengerek s zúgó erdők felett,túl a napon, túl a felhők és éterek,túl a szférák örök csillagöves határánál,
lelkem, vígan mozogsz a fényben odafents mint jó úszó, aki a vízben szinte röppen,kimondhatatlan és férfias, nagy örömbentombolva hasítod a mély-mély végtelent.
Repülj jó messzire, tisztítsa meg a földikóroktól szellemed a tiszta, magas égés idd, mint isteni italt, a menny tüzét,amely a ragyogó kristályteret betölti.
Lerázva bánatok s a roppant unalomfojtó ködét, mely az életet nehezíti,boldog, ki repeső szárnyát csak kifeszítis már ott jár azokon a fénylő utakon!
akinek hajnali pacsirtaként a kék égfelé lendül szabad és friss gondolata.a lét fölött lebeg s magától érti anéma tárgyakat és a virágok beszédét!
(1857)
Elevação
Por cima dos paúes, das montanhas agrestes,Dos rudes alcantis, das nuvens e do mar,Muito acima do sol, muito acima do ar,Para além do confim dos páramos celestes,
Paira o espírito meu com toda a agilidade,Como um bom nadador, que na água sente gozo,As penas a agitar, gazil, voluptuoso,Através das regiões da etérea imensidade.
Eleva o vôo teu longe das montureiras,Vai-te purificar no éter superior,E bebe, como um puro e sagrado licor,A alvinitente luz das límpidas clareiras!
Neste bisonho dai' de mágoas horrorosas,Em que o fastio e a dor perseguem o mortal,Feliz de quem puder, numa ascensão ideal,Atingir as mansões ridentes, luminosas!
De quem, pela manhã, andorinha veloz,Aos domínios do céu o pensamento erguer,— Que paire sobre a vida, e saiba compreenderA linguagem da flor e das coisas sem voz!
Yükselme
Gölcüklerin üstünde, vadilerin üstünde,Dağların, ormanların, bulutların, denizin,Ötesinde güneşin, ötesinde göklerin,Yıldız kürelerinin sınırı ötesinde,
Düşüncem, kımıldayıp durursun her an böyle,Usta yüzücü gibi, suda kendinden geçen,Şensin sınırsızlığın sınırlarında uçanSevinerek, tarifsiz bir erkek şehvetiyle.
Uç ve kaç çok uzağa, ötesine leşlerin;Göğün üst katlarında, git arındır kendini,Yudumla, tertemiz bir tanrısal içki gibi,Saydam boşluklari dolduran parlak ateşi.
Ağırlıklariyla gizemli bir varlığa yük olanSıkıntılar ve büyük kederler arkasındaNe mutludur o kimse, güçlu kanadiylaArı duru göklere doğru hemen atılabilen;
O kimse ki dusunceleri, tarlakuşları gibi,Erkenden göğe doğru özgürce havalanır,Yere tepeden bakar ve zahmetsizce anlarCiçeklerin ve dilsiz seylerin dilini!
高翔远举
飞过池塘，飞过峡谷，飞过高山，飞过森林，飞过云霞，飞过大海，飞到太阳之外，飞到九霄之外，越过了群星灿烂的天宇边缘，
我的精神，你活动轻灵矫健，仿佛弄潮儿在浪里荡魄销魂，你在深邃浩瀚中快乐地耕耘，怀著无法言说的雄健的快感．
远远地飞离那致病的腐恶，到高空中去把你净化涤荡，就像啜饮纯洁神圣的酒浆啜饮弥漫澄宇的光明的火．
在厌倦和巨大的忧伤的后面，它们充塞著雾霭沉沉的生存，幸福的是那个羽翼坚强的人，他能够飞向明亮安详的田园；
他的思想就像那百灵鸟一般，在清晨自由自在地冲向苍穹，－－翱翔在生活之上，轻易地听懂花儿以及无声的万物的语言．