Álomangyal
Csak álmomban látlak annyi magány után, most hallgatok!Részeg vagyok, de nélküled úgy szomjazom!Furcsa árnyak az égen, elkísérnek hozzád!Mikor erősen érzem a vihar szagát, megfagyok!
refr:
Néha még az égen kereslek!Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!Néha még a mélyben kereslek!Már tudom, az angyalom vagy,És álmomban vigyázol rám!Csak hallgatok... hallgatok...
Apró kis gyermek egy székből feléd mutat.A szemében látom a fényed, kicsit idősebb vagy.Olyan zavaros most ez az álom,Ahogy látom a gyerekszobát!Pöttyös kis ruhában forogsz-forogsz,Felém nevetsz, és én boldog vagyok!
Néha még az égen kereslek!Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!Néha még a mélyben kereslek!Már tudom, az angyalom vagy,És álmomban vigyázol rám!Csak hallgatok...vége már,Egy utolsó mondat még a fejemben jár,Hallgatom, álmodom,Most magunkat látom és én veled vagyok!
Néha még az égen kereslek!Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!Néha még a mélyben kereslek!Már tudom, az angyalom vagy,És álmomban vigyázol rám!Csak hallgatok...hallgatok...Csak álmomban látlak annyi magány után, most hallgatok!