Dama u crnom
Došla je k meni jednog jutra,Jednog pustog nedjeljnog jutra,Njezina duga kosa lelujala seNa vjetru u pola zime.Ne znam kako me našla,Jer u tami sam hodao,I razaranje je ležalo oko meneIz borbe u kojoj nisam mogao pobijediti.
(Pripjev:)Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh (itd.)
Pitala me ime moga neprijatelja tada.Rekao sam da potreba u nekim ljudimaDa se bore i ubijaju svoju braćuBez razmišljanja o ljubavi ili bogu.I molio sam ju daj mi konjeDa zgazim svoga neprijatelja,Tako gorljiva je bila moja strastDa proždrem ovo traćanje života.
(Pripjev:)Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh (itd.)
Ali ona nije htjela misliti o bojuKoji svodi ljude na životinje,Tako lak za započeti, a opetNemoguć za završiti.Jer ona, majka svih ljudiSavjetovala me tako mudro da samStrahovao hodati sam opetI pitao ju bi li ostala.
(Pripjev:)Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh (itd.)
"Oh, gospo, daj svoju ruku," vapio sam,"Oh, daj da počivam ovdje uz tebe""Imaj vjere i pouzdaj se u mene"Rekla je i napunila moja srce životom.Nema snage u brojevima.Nemam takvih zabluda.Ali kad me trebašBudi siguran da ja neću biti daleko.
(Pripjev:)Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh (itd.)
To rekavši, ona se okrene od meneI mada nisam našao rijeći koje bih izrekaoStajao sam i gledao dokNisam vidio da je njezin crni plašt nestao.Moj mučni posao nije lakši,Ali sada znam da nisam sam.Nađem novo srce svaki putKad pomislim na taj vjetrovit dan.
I ako jednog dana ona dođe tebiUpijaj snažno iz njezinih riječi toliko mudrih.Uzmi hrabrost od nje kao nagraduI pozdravi ju od mene.
(Pripjev:)Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh (itd.)
Fekete ruhás hölgy
Ejött hozzám egy reggelen, egy magányos vasárnap reggelen,Hosszú haja lengett a tél középi szélben.Nem tudom, hogyan talált rám a sötétben, ahol sétáltam,És a körülöttem lévő pusztulásban, egy olyan harcban, mit nem tudtam megnyerni.
Refrén:Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh
Megkért, nevezzem meg ellenségeimet. Azt mondtam, szükségem van néhány férfiraHogy harcoljak velük és a szeretet vagy Isten gondolata nélkül megöljem testvéreiket.És könyörögtem neki, hogy adjon lovakat, mikkel eltiporhatom ellenségeimet,Szenvedélyem lángolt, hogy felfaljam az életnek ezt a hulladékát.
Refrén:Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh
De ő nem akart a harcra gondolni, mely állattá alacsonyítja az embert,(A harcra), mit oly könnyű elkezdeni, de lehetetlen véget vetni neki.Mert ő minden ember anyja, s bölcsen azt mondta nekem,Hogy én félek újra egyedül járni, és megkérdeztem, maradna-e?
Refrén:Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh
"Ó, hölgyem, nyújtsd a kezed", sírtam, "Ó, hadd pihenjek melletted.""Legyen hited és bízz bennem," mondta ő, és szívem megtelt élettel.Az erő nem mérhető számokban. Nincs ilyesfajta tévhitem.De ha szükséged van rám, biztos lehetsz benne, nem leszek messze.
Refrén:Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh
Miután így szólt elfordult, és én nem találtam szavakat.Álltam és bámultam, míg láttam fekete köpenyét eltűnni.Munkám nem könnyebb, de most már tudom, nem vagyok egyedül.Azt hiszem, egy új szívre leltem azon a szeles napon.És ha egy nap eljön hozzád is, mélyen idd minden bölcs szavát.Fogadjátok tőle nyereményként, és üdvözöljetek engem.
Refrén:Ahhhahhhahhahahhhahhhahhh