Penitencia
Számok, villanások, halkan jár a liftA bölcs mosoly mozdulatlan, érkezésig őrzi titkaitEgy döccenés, a szőke illat félúton kiszállValami fojtogat, ám a nyakkendő az összhatáshoz jár
A két angyal felvezet, és kezet nyújt az ÚrÉs szép tisztán szólít magyarulNos, ülj le ott és tölts magadnakAdj időt a gondolatnakRáérünk, őszintén meséljNa, hogy telt a mélyben ennyi évCsak mondd, ne félj
Már alig hittem, Uram, hogy válaszolnom kellHa körbenéztem, úgy ítéltem, dolgainkra senki nem figyelLáttam, hogy helyet cserél bűnös és a szentS a hatalmadat túl sok ripacs gyakorolta fölöttünk ott lent
Bár álmodtam néha, hogy szóba állsz velemDe úgy volt, hogy én kérdezem:Az intőket miért kaptamAnyám miért sírt miattamMért loptak meg, ha adni jóMért vagy Te örök bujdosóSe kép, se szó
S ha felsír egy élet a válaszértA titkaidból semmit sem értS ki újszülöttet ringat elMég azt sem tudja, kit nevelEgy rendőrautó szirénázik éppÁlmaim víztükrébe lépSe hang, se kép
Zuhanok, s egy angyal súgja: jár a büntetésSemmit sem értesz, így hát nincs bocsánat, szépen visszamészHm, visszamész, bizony visszamész