১৯৯৭ এর বাতাসে আলোকচ্ছটা
বিদায়, হে বিলেতের গোলাপআবার ফিরে এস তুমি আমাদের হৃদয়েতুমি নিজেকে করেছিলে করুনার আধারতাদের কাছে জীবন যাদের ভেঙ্গে হয়েছিলি একাকারআমাদের দেশে ডাক দিয়েছিলে তুমিআর ব্যাথিতকে দিয়েছিলে স্বান্তনার বাণীআজ তুমি আছো স্বর্গেআর তারকারা টোমাড় ণাম বলে ।।
আমার মনে তোমার জীবনবাতাসের মাঝে এক আলোকবর্তিকাসূর্যাস্তেও কখনও মলিন হয়না ।যখন বৃষ্টি হয়আর তোমার পদচিহ্ন সর্বক্ষণ তোমারইবিলেতের সর্বপেক্ষা সবুজ পাহাড়েঅনেক আগেই জ্বলেছিল তোমার বাতিতোমার তুলনাসম কখনও হবেনা ।।
সৌন্দর্য আমরা হারিয়েছিতোমার হাসিছাড়া শূন্যতায় ভরা এসব দিনএ আলোকবর্তিকা আমরা সব সময় বো'য়ে যাবআমাদের জাতির সোনার ছেলেদের জন্যআর আমরা যতোই চেষ্টা করিসত্য আমাদের অশ্রু আনেআমরা সব কিছু ভাষায় ব্যক্ত করতে পারিনাএত বসর ধরে যে আনন্দ তুমি আমাদের দিয়েছ ।।
সংক্ষেপিত
Svijeca u vjetru
Dovidjenja ruza engleskeDa budes uvijek rasla u nasim srcamaTi si bila milost koja se nalaziTamo gdje zivoti su bili raskidaniTi si pozvala nasoj zemljiI ti si sapnula onima u boluSada pripadas nebuI zvijezde sricaju tvoje ime
A meni se cini da si zivjela zivotKao svijeca u vjetruNikad ne blijedis s zalaska suncaKada kisa se prestavljaI tvoje korake ce uvijek pastiPo Engleski najzelenijih brdaTvoja svijeca davno vec je zagorjelaTvoja legenda nikad nece
Milost smo izgubiliOvi prazni dani bez osmijehaOvu baklju cemo uvijek nositiZa nase nacije zlatne dijeceA i ako pokusamoIstina ce nas rasplakatiSvi nasi rijeci nemogu izreciSretnost koju si nam donjela svi ovih godina
A meni se cini da si zivjela zivotKao svijeca u vjetruNikad ne blijedis s zalaska suncaKada kisa se prestavljaI tvoje korake ce uvijek pastiPo Engleski najzelenijih brdaTvoja svijeca davno vec je zagorjelaTvoja legenda nikad nece
Dovidjenja ruza engleskeDa budes uvijek rasla u nasim srcamaTi si bila milost koja se nalaziTamo gdje zivoti su bili raskidaniDovidjenja ruza engleskeOd zemlje izgubljena bez duseKojoj ce nedostati krila od tvoje samilostVise nego sto ces ti ikad znati
A meni se cini da si zivjela zivotKao svijeca u vjetruNikad ne blijedis s zalaska suncaKada kisa se prestavljaI tvoje korake ce uvijek pastiPo Engleski najzelenijih brdaTvoja svijeca davno vec je zagorjelaTvoja legenda nikad nece
Gyertya a szélben 1997
Isten veled, Anglia rózsája,örökké virágzol a szívünkben.Te voltál a kegyelem, ami ott jelent meg,ahol életek törtek darabokra.Te odakiáltottál az országunknak,és suttogtál a szenvedőknek,most a mennyországban vagy,és a csillagok mondogatják a nevedet.
És nekem úgy tűnik, úgy élted az életed,mint gyertyaláng a szélben,sosem halványult el alkonyatkor,akkor sem, ha eső verte,és a lépteid mindig itt koppannak majd,Anglia legzöldebb hegyei között.A gyertyád hosszú idő múltán aludt el,de a legendád sohasem fog.
Kihúnyt a szeretet,üresek a napok a mosolyod nélkül.Ezt a fáklyát mindig hordozni fogjuknemzetünk drága szülöttének tiszteletére,és bár próbáljuk visszatartani,az igazság könnyeket csal a szemünkbe,és nincsenek szavak, amelyekkel ki tudnánk fejezniazt az örömet, amit az évek során okoztál nekünk.
És nekem úgy tűnik, úgy élted az életed,mint gyertyaláng a szélben,sosem halványult el alkonyatkor,akkor sem, ha eső verte,és a lépteid mindig itt koppannak majd,Anglia legzöldebb hegyei között.A gyertyád hosszú idő múltán aludt el,de a legendád sohasem fog.
Isten veled, Anglia rózsája,örökké virágzol a szívünkben.Te voltál a kegyelem, ami ott jelent meg,ahol életek törtek darabokra.Isten veled, Anglia rózsája,búcsúzunk egy, a lelked nélkül elveszett országból,amelynek hiányozni fognak oltalmazó szárnyaid,jobban, mint amennyire valaha gondoltad.
És nekem úgy tűnik, úgy élted az életed,mint gyertyaláng a szélben,sosem halványult el alkonyatkor,akkor sem, ha eső verte,és a lépteid mindig itt koppannak majd,Anglia legzöldebb hegyei között.A gyertyád hosszú idő múltán aludt el,de a legendád sohasem fog.
Sveća na vetru
Zbogom engleska ružoMožeš uvek rasti u našim srcimaTi si bila milost koja se postavljalaGde su životi bili rastrgnutiGovorila da privučeš pažnju našoj zemljiI šaputala onima u boluSada pripadaš rajuI zvezde sriču tvoje ime
I čini mi se da si živela svoj životKao sveća na vetruNikad bledela sa zalaskom suncaKada kiša počneI tvoji koraci će se uvek spuštati ovdeDuž najzelenijih brda EngleskeTvoja sveća je izgorela davno preTvoja legenda nikad neće
Ljupkost smo izgubiliOvi prazni dani bez tvog osmehaOvu baklju će mo uvek nositiZa zlatno dete naše nacijeI iako se trudimoIstina nas dovodi do suzaSve naše reči ne mogu izrazitiRadost koju si nam donosila godinama
I čini mi se da si živela svoj životKao sveća na vetruNikad bledela sa zalaskom suncaKada kiša počneI tvoji koraci će se uvek spuštati ovdeDuž najzelenijih brda EngleskeTvoja sveća je izgorela davno preTvoja legenda nikad neće
Zbogom engleska ružoMožeš uvek rasti u našim srcimaTi si bila milost koja se postavljalaGde su životi bili rastrgnutiZbogom engleska ružoOd zemlje izgubljene bez tvoje dušeKojoj će nedostajati krila tvoga saosećanjaViše no što ćeš ikad znati
I čini mi se da si živela svoj životKao sveća na vetruNikad bledela sa zalaskom suncaKada kiša počneI tvoji koraci će se uvek spuštati ovdeDuž najzelenijih brda EngleskeTvoja sveća je izgorela davno preTvoja legenda nikad neće