Lorenzo Fragola "D’improvviso" testo

D’improvviso

Pomeriggi giù in cortile,Con il sole fermo e le ringhiere.Mi ricordo ancora il freddo, le tue guance rosse, il mio maglione.Giocavamo ad esser grandi,Ma mai grandi quanto i nostri sogni.Solo un'altra sigaretta e qui si aspetta un treno che non passa.

Centomila vite fa inseparabili, ora dove sei, adesso cosa fai?D'improvviso penso a te, d'improvviso penso ...Che ti vorrei sentire anche per un istante, ti vorrei abbracciare come ho fattosempre, ti vorrei guardare senza dire niente, lasciare indietro quello che non serve.Anche se qui infondo non è così male e anche se non è il giorno di Natale, ti vorreisentire anche per un istante, capire che anche per te è importante.

Proprio come i monumenti, abbandonati e solo in una piazza.Polvere di vita che ha ricoperto tutta la bellezza.Centomila vite fa inseparabili, ora dove sei, adesso cosa fai?D'improvviso penso a te, d'improvviso penso...Che ti vorrei sentire anche per un istante, ti vorrei abbracciare come ha fattosempre, ti vorrei guardare senza dire niente, lasciare indietro quello che non serve.Anche se qui in fondo non è così male e anche se non è il giorno di Natale,ti vorrei sentire anche per un istante, capire che...

Mentre gli anni passano, come fosse un ballo fuori tempo, tu sei con me, tu sei con me.

Che ti vorrei sentire anche per un istante, ti vorrei abbracciare come ho fattosempre, ti vorrei guardare senza dire niente, lasciare dietro quello che non serve.E anche se qui in fondo non è così male e anche se non il giorno di Natale, ti vorreisentire anche per un istante capire che anche per te importante...anche per te è importante,anche per te è importante.

Hirtelen

Délutánok lent az udvarona mozdulatlan napsütéssel és a korláttalEmlékszem még a hidegre, a rózsás orcádra, a pulcsimraEljátszottuk, hogy nagyok vagyunkDe sosem annyira nagyok mint az álmaink.Csak még egy cigaretta, és itt vár egy vonat ami nem indul.

Százezer élettel ezelőtt elválaszthatatlanok, hol vagy most, mit csinálsz?Hirtelen eszembe jutottál, hirtelen eszembe...Hogy érezni akarlak akár csak egy pillanatra, magamhoz akarlak ölelni, ahogy azt régen is tettemmindig, nézni szeretnélek anélkül, hogy bármit is mondanék, mindent magam mögött hagyva aminek nincs értelme.Még akkor is, ha itt végülis nem olyan rossz, és még csak nem is Karácsony van, téged akarlakérezni akár csak egy pillanatra is, érteni, hogy ez neked is fontos.

Pontosan úgy mint az emlékművek, elhagyatottak, egyedül egy téren.Az élet pora ami eltakar minden szépséget.Százezer élet óta elválaszthatatlanok, hol vagy most, mit csinálsz?Hirtelen eszembe jutottál, hirtelen eszembe...Hogy érezni akarlak akár csak egy pillanatra, magamhoz akarlak ölelni, ahogy azt régen is tettemmindig, nézni szeretnélek anélkül, hogy bármit is mondanék, mindent magam mögött hagyva aminek nincs értelme.Még akkor is, ha itt végülis nem olyan rossz, és még csak nem is Karácsony van, téged akarlakérezni akár csak egy pillanatra is, érteni hogy....

Miközben az évek telnek, mint egy soha véget nem érő tánc, velem vagy, te velem vagy.

Hogy érezni akarlak akár csak egy pillanatra, magamhoz akarlak ölelni, ahogy azt régen is tettemmindig, nézni szeretnélek anélkül, hogy bármit is mondanék, mindent magam mögött hagyva aminek nincs értelme.Még akkor is, ha itt végülis nem olyan rossz, és még csak nem is Karácsony van, téged akarlakérezni akár csak egy pillanatra is, érteni, hogy ez neked is fontos...neked is fontos,neked is fontos.

Qui è possibile trovare il testo della canzone D’improvviso di Lorenzo Fragola. O il testo della poesie D’improvviso. Lorenzo Fragola D’improvviso testo. Può anche essere conosciuto per titolo Dimprovviso (Lorenzo Fragola) testo.