Se jota rakastan
En ole nukkunut viikkoonSängystäni on tullut arkkuniEn voi hengittää, en puhuaPääni on kuin pommi, vielä se odottaaViekää sydämeni ja viekää sieluniEn tarvitse niitä enää
Se jota rakastanIskee minut polvilleenSe jota rakastanHukuttaa minut unissaniSe jota rakastanUudestaan ja uudestaanVetää minua alas
Yö hypnotisoi minutHiljalleen nousee vierelleniTyhjyys, merkitsettömyysPolttaa reikää sisälläniViekää uskoni ja viekää ylpeyteniEn tarvitse niitä enää
Tästä sängystä on tullut kivinen kappeliniPimeyden puutarha johon minut on heitettyJoten viekää elämäni, en tarvitse sitä enää
Az egyetlen, akit szeretek
Egy hete nem aludtam már,Az ágyam koporsómmá vált,Nem tudok lélegezni, nem tudok beszélni,A fejem, akár egy bomba, még mindig várok,Vedd el a szívem és vedd el a lelkem,Többé már nincs rájuk szükségem.
Az egyetlen, akit szeretekLesújt rám, térdre kényszerít,Az egyetlen, akit szeretekBelefojt álmaimba,Az egyetlen, akit szeretekÚjra és újraA mélybe ránt engem.
Hipnotizálva az éjszaka által,Csendesen mellém emelkedik,Üresség, a nagy semmiLyukat éget belém.Vedd el hitem és vedd el büszkeségem,Többé már nincs rájuk szükségem.
Ez az ágy lett az én kőkápolnám,A sötétség kerje, ahová ledobattam,Hát vedd el életem, többé már nincs rá szükségem.
Ta koju volim
Nisam spavao nedelju danaKrevet mi je postao mrtvački sandukNe mogu da dišem, ne mogu da govorimGlava mi je kao bomba, još uvek čekaUzmi moje srce i moju dušuNisu mi više potrebne
Ta koju volimPribija me na kolenaTa koju volimDavi me u snovimaTa koju volimNeprestanoVuče me ispod
Hipnotisana noćiTiho se pored mene uzdižePraznina, ništaviloSpaljuje rupu u meniUzmi moju veru i moj ponosNisu mi više potrebne
Ovaj krevet postao je kapela od kamenaBašta tame gde sam bačenZato uzmi moj život, nije mi više potreban