Ébredés
Én a fény vagyok, és az útÉs a végtelen mélyű kútÉs a hangok tengereÉs az ébredés kezdete
Nézd az ébredőt, visszatérRingó csónakán partot érLassan minden összeállS egyre vékonyabb lesz a szál
A könnyű pókfonálMely szőne álmokatDe most egy kis mozdulatÉs kész, vége, elszakadt
Most, hogy csónakom itthagyottNézem álmosan, hol vagyokOtt egy szék az ágy előttS túl az ablakon háztetők
Szánt a napsugár arcomonSzól egy rádió, hallgatomAztán mégis felkelekMegszokás szabja léptemet
Tovább lépkedekMár ott kint megyekHű álom ég veledJó reggelt emberek!
Kint vár a fényHív új reményHajt az, hogy győzhetekHát jó reggelt emberek!