Nem lesz több tánc!
Meddig tart egy mesés nyár,Meddig szép egy csodás táj?Amíg rágja a rozsda a fegyvert,Amíg látja az ember az embert-,De van bennünk egy gonosz báj…
Féled már a hatalmát,érezted már haragját-,Mikor támad a tűz, te is karmolsz:Talán megmenekülsz, ha harcolsz-,De így végzed be parancsát…
Várt már ránk, ártó láng-,Egy őrült vágy: kard és lánc.Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,Vele véget is ér, ami játék-,ó, nem lesz több tánc!
Várt már ránk, vért kívánt-,De ha bosszút állsz, fényt nem látsz!Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,Mert a tegnapi seb ma is fáj még-,ó, így nem lesz több tánc!
Meddig véd a szelíd szó,Meddig maradsz álmodó?Amíg őrzöd a fényt, amit érzel,Amíg más mosolya neked ékszer-,‘Míg él benned a varázsló!
De mindig volt egy sötét vágy-,Szenvedtél, ha föléd szállt.Hiszen semmibe vette az álmod,Hogy az életed játszva lejátszod-,és mindig lesz egy sötét vágy…
Várt már ránk, ártó láng-,Egy őrült vágy: kard és lánc.Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,Vele véget is ér, ami játék-,ó, nem lesz több tánc!
Várt már ránk, vért kívánt-,De ha bosszút állsz, fényt nem látsz!Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,Mert a tegnapi seb ma is fáj még-,ó, így nem lesz több tánc!
Mért’ kell harc, mért’ nem élsz?Hisz’ az álmod más: ott fényt remélsz.Mért’ kell harc, ha a könnyében félsz?Csak bánat vár rád, ha az örvénybe lépsz.
Várt már ránk, ártó láng-,Egy őrült vágy: kard és lánc.Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,Vele véget is ér, ami játék-,ó, nem lesz több tánc!
Várt már ránk, vért kívánt-,De ha bosszút állsz, fényt nem látsz!Aki bújt, aki nem, jön az árnyék,Mert a tegnapi seb ma is fáj még-,ó, így nem lesz több tánc!