Romantika
Kedves, elviszlek oda, hol senki sem ismer, de értem a szót,Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót.Az álmok szerények,A hálók erősek,Ott ritka szó a romantika.
A part menti sziklákra szőlő és magányos ház tapad,Az örök szél ráncosra gyűri a tengert s az arcokat.A napfény megéget,A vágynak kiégnek,És porrá hamvad a romantika
Ott délidőn nem mozdul más, csak a megkötött csónakok,S egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod.A fények kemények,Az árnyak elégnek,S csak éjjel éled a romantika.
Majd felhevült part ölén szeretlek forrón, míg tart az éj,S a meztelen tengerben hűvösen fürdünk, ha véget ér.A csókom sós lesz,És hidd el, jó lesz,Mert néha kell a romantika.