Üres bölcsőt ringat a Hold fénye
Hétfő volt, mikor születettÉn kivártam volna, de nem lehetettTudod, a számla nagy, a munka se várS jött a hír, hogy a fiam már járAztán láttam, ahogy nevet és fut elémHogy ő pont olyan lesz, mint énMajd ugyanolyan lesz, mint én
Üres bölcsőt ringat a Hold fényeS mindig ez a mese végeApa, mikor jössz? Fiam, mennem kellAz élet csupa kötelességDe sokat leszünk együtt még
Neked hoztam, nézd, egy kis ajándékApa, pont ilyen lasztira vágyom régGyere, taníts meg rá, hogyan dobjam elFiam, játszunk majd, de most mennem kellViszi lehajtott fejjel, egy könnycsepp se jön előÚgy dobom majd, mint őMondja, olyan leszek pont, mint ő
Üres bölcsőt ringat a Hold fényeS mindig ez a mese végeApa, mikor jössz? Fiam, mennem kellAz élet csupa kötelességDe sokat leszünk együtt még
Komoly gimibe jár, soha nem tanulMégis népszerű kölyök, nekem ez sem újApa büszke rád, de most beszélnünk kellCsak mosolyog, aztán így felelTudod, énnekem most, apa, csak a kocsikulcs kell mégÉs ha megengeded, elmennék
Üres bölcsőt ringat a Hold fényeS mindig ez a mese végeFiam, mikor jössz? Apa, mennem kellAz élet csupa kötelességDe sokat leszünk együtt még
Tudom, jó sora van, messzi városban élHosszú út, mire ideérA minap fel is hívtam, mikor láthatnámHa néha felénk nézne, bizony nem bánnám
Apa, túl sok a dolgom, s a fiam is várUgye jól vagy, jó, hogy hívtálNagyon jó, hogy felhívtál
Még valamit mondanék, de letette márS csak rohan, pont, mint énA fiam, pont, mint én
Üres bölcsőt ringat a Hold fényeS mindig ez a mese végeFiam, mikor jössz? Apa, mennem kellAz élet csupa kötelességDe sokat leszünk együtt még