Çəhrayı Qəbirlik
Dərinin iyi sinmiş yastığımaDünən axşam, tərk etməmişdən əvvəlİçimdə buraxdığın ağrıylaQoxunla yatdım bu gecə
Yuxumda çəhrayı bir qəbirlik gördümAşiq cəsədlər şəkərdən, tabutdaGəzirkən, ciyərim doldu bir andaÇürük çiyələm iyisi ilə
Qəlbi atan ölü bədənlər hamısıHamısının başında bir dənə ölüm pərisiSolmuş bir dənə gül qoxurlarQaranlıqda
Bağışla, bu gecə ölmək istədimÇəhrayı bir qəbirlik olmaq istədimQaranlığı əlləimlə bölmək istədimSənin üçün çox darıxdım!
Çox istədim bu gecə özümü asmaqƏllərimlə öz qəbirimi qazmaq,Əlimdən gələn oturub evimdəSənin üçün mahnılar yazmaq..
Rózsaszín temető
Bőröd illata beleivódott párnámbaTegnap éjjel, mielőtt elmentél.Itt hagytál a keserűséggel,És annak az éjszakának az illatával.
Álmomban láttam egy rózsaszín temetőt,Benne szeretteim holttestei cukorból készült koporsókban,S miközben ott sétálgattam, megütötte orromA rothadó eper illata.
Mindenütt holttestek, kiknek szívük még ver,Mindegyikük közelében ott lebegett egy szellem,Mindegyikül illata akár a hervadó rózsaA sötétben.
Bocsáss meg, amiért meg akartam halni az éjjel,A saját rózsaszín temetőmben akartam nyugodni,Szerettem volna ellökni kezeimmel a sötétséget,Hiányzol kedvesem!
Fel akartam akasztani magam ma éjjel,Saját kezemmel megásni síromat,Ehelyett itt ülök a házban,És dalokat írok...