Macklemore "Otherside" Слова пісні

Másik oldal

Lefékezett, megkérdeztem tőle, hogy ő mit szív.Odahajolt és megkérdezte, kérek-e egy slukkot.Ugyanezt a cuccot szívja Weezy is, mi?Meg a többi igazán menő rapper.Jep, jep, minden rendben,Miután átpasszolta neki a cuccot, azt a rózsaszínt, amit ezelőtt csak dalban hallott,Sikerült megértenem, hogy miről is volt szó,Aztán ivott egy kortyot, a Lincolnban ülve, teljesen elszállt a rádiót figyelve,Tudta, hogy ez is függőséget okoz, mint a basszus,De nem olyan fajtát. mint ami a zenéből árad,Menő kocsiban, hagyd, hogy a zene dübörögjön,Emeld az arcodhoz, igyál egy kortyot.Pár hónap múlva már lent volt a lejtőn,Minden szétesést a rózsaszín cucc kísérte,De a francba, imádta az érzést,Lila eső csúszott le a torokba,Csak hogy gyógyulhassak,A gyógyszer talán enyhíti a betegséget,És megvan ám az ára ennek a függőségnek,Fázva, leizzadva, vakarózva ébredve,Próbált elmenekülni saját énje elől, aki már más volt,Ment és vett egy üveggel, csak hogy igyon még pár kortyot,Elérte a mélypontot, de nem tudott leállni,Azt se gondolta, hogy kéne valamit tenni,Habár nem tudott aludni, anélkül, hogy szédülne,Forgott a szoba, talán csak a köhögési elleni szirup tette,Szemei becsukódtak,Visszaült a székbe kezében a pohárral,Megjött a barátnője, azt mondta rázogatta, de nem kelt már fel soha.

Nem kelt már fel soha, nem kelt már fel soha,A halál szélén táncolunk remélve, hogy nem minket visz tova,Nem minket visz tova, nem minket visz tova, nem minket visz tova,Nem, nem minket visz tova.

Na most, ő csak olyan akart lenni mint ők,Csak úgy akart rappelni, mint ő,Mi, rapperek nem is tudjuk, mekkora hatással vagyunk a srácokra,Letette a füvet, kiszállt, eladta a cuccát, de a szövetségiek rászálltak,Az emberek azt hiszik, a rapperek többsége nem is élte meg azokat, amikről rappel,Meglepő, de tudod hogy megy ez,Csapdában vannak, albumokat eladva,Az erőszak, a drogok, a szex mintája után loholva.Szóval próbálunk valami másokká válni,De ez itt nem a Kaliforgia,Itt nincs rá mód, hogy dicsőítsék az utad,A sziruptól nyolc nap alatt tönkremész, depressziós és érzelmileg üres leszel,Hiába él Lil Wayne is így,Ettől még nem leszel kreatív,Tudom, mert ő a kedvencem,És azért is tudom, mert én is átéltem,Miután végighallgattam a Dedicationt, visszább vettem ebből a szarságból,De ő talán nem is ember, én mindig elájultam vagy Playstationöztem ettől a szartól,Hónapokkal később én is oda jutottam,Nem írtam dalokat, csődtömegnek éreztem magam,És hidd el, nem nagy élmény 25 évesen visszaköltözni a szüleid alagsorába.Láttam, ahogy a barátaim álmai meghalnak,Láttam, ahogy elpazarolják a tehetségüket,És tagadták, hogy bármelyik drog lenne,Napról napra élték át tök ugyanezt,Láttam, ahogy az Oxycontin elvett három életet,Együtt nőttünk fel és együtt cuccoztunk.Láttam, hogy hozza ki a kokain a belső démonokat,A csalást és a hazugságokat,Barátságok mennek tönkre, nem találnak nyugalmat,Akár lopnának is érte, hogy helyreállítsák magukat,Nincs már pénzem, reményem és célom,Csak a dílerrel való találkozás ad motivációt,A kapkodás, a drog, a betépés,A bogyók, a kokain és a fű,Azt hittem, én sosem teszek ilyet, sosem leszek drogos.De persze gyerekként még mindenki mást gondol,De aztán megtörténik, és a tükörbe nézve döbbensz rá, mi lett belőled,Pedig biztosra vettem, hogy én viszem majd valamire,De persze gyerekként még mindenki mást gondol,De eladjuk az álmainkat és a lehetőségeinket,Hogy kiutat találhassunk,Csak ne hagyjatok magamra, ne hagyjatok magamra,Vigyázz, Hollywood, jövünk!