Érintő
Bársonyos, tiszta és hideg,Az égbolt felettünk remeg,Sok bámész csillag minket néz,Az ember alig érti meg.
Kábán, vakon, részegen,Futunk át az életen,A félelem hajt, mint a szélvész.
A vágyak sorban állnak,Vége lesz hamar a bálnak,Oh bárcsak érinthetnél!Ne kérd, hogy: lassan a testtel!Ne súgd, hogy: most ne siesd el!Oh, bárcsak érinthetném!
Bár minden egész eltörött,Létezik IGAZ és ÖRÖK!De jól vigyázz, ha gondolsz rá,Az ördög rögtön felröhög.A virághabos fák alatt,Ölelkezik két pillanat,Elillanunk, elomlunk porrá.
A vágyak sorban állnak,Vége lesz hamar a bálnak,Oh, bárcsak érinthetnél!Ne kérd, hogy: lassan a testtel!Ne súgd, hogy: most ne siesd el!Oh, bárcsak érinthetném!
Akad, aki érti mit jelent,Hogy a húr csak megfeszülve zeng,Akad, aki érti mit jelent,Hogy az a húr csak megfeszülve zeng!
(A vágyak sorban állnak,Vége lesz hamar a bálnak,Oh, bárcsak érinthetnél!Ne kérd, hogy: lassan a testtel!Ne súgd, hogy: most ne siesd el!Oh, bárcsak érinthetném!)