Renato Zero "Nei giardini che nessuno sa" paroles

Traduction vers:bsdeenhuroru

Nei giardini che nessuno sa

Senti quella pelle ruvida.Un gran freddo dentro l’anima,fa fatica anche una lacrima a scendere giù.Troppe attese dietro l’angolo,gioie che non ti appartengono.Questo tempo inconciliabile gioca contro te.Ecco come si finisce poi,inchiodati a una finestra noi,spettatori malinconici,di felicità impossibili…Tanti viaggi rimandati e già,valigie vuote da un’eternità…Quel dolore che non sai cos’è,solo lui non ti abbandonerà mai, oh mai!E’ un rifugio quel malessere,troppa fretta in quel tuo crescere.Non si fanno più miracoli,adesso non più.Non dar retta a quelle bambole.Non toccare quelle pillole.Quella suora ha un bel carattere,ci sa fare con le anime.Ti darei gli occhi miei,per vedere ciò che non vedi.L’energia, l’allegria,per strapparti ancora sorrisi.Dirti si, sempre si,e riuscire a farti volare,dove vuoi, dove sai,senza più quei pesi sul cuore.Nasconderti le nuvole,quell’inverno che ti fa male.Curarti le ferite e poi,qualche dente in più per mangiare.E poi vederti ridere,e poi vederti correre ancora.Dimentica, c’è chi dimenticaDistrattamente un fiore una domenicaE poi… silenzi. E poi silenzi.Nei giardini che nessuno saSi respira l’inutilità.C’è rispetto grande pulizia,è quasi follia.Non sai come è bello stringerti,ritrovarsi qui a difenderti,e vestirti e pettinarti si.E sussurrarti non arrendertinei giardini che nessuno sa,quanta vita si trascina qua,solo acciacchi, piccole anemie.Siamo niente senza fantasie.Sorreggili, aiutali,ti prego non lasciarli cadere.Esili, fragili,non negargli un po' del tuo amore.Stelle che ora tacciono,ma daranno un segno a quel cielo.Gli uomini non brillanoSe non sono stelle anche loro.Mani che ora tremano,perché il vento soffia più forte…non lasciarli adesso no.Che non li sorprenda la morte.Siamo noi gli inabili,che pure avendo a volte non diamo.Dimentica, c’è chi dimentica,distrattamente un fiore una domenicae poi silenzi. E poi silenzi

A kertekben amikről senki sem tudja

Érzed ezt a durva bőrt.A lélek belül nagyon hűvös,Még egy könnycseppet hullajtani is megerőltető.A sarokban túl sok a várakozás,Örömökre amelyek nem a tieid.Ez a kibékíthetetlen idő ellened játszik.És lásd hogy végződik aztán,Bezárkózunk egy ablak mögé,A lehetetlen boldogság,Rosszmájú nézői...Sok utazás halasztódik márAz örökkévalóság üres bőröndje...Az a fájdalom, amiről nem tudod mi is azCsak az nem fog elhagyni sosem, oh soha sem!Ez a rossz közérzet egy menedéke,Ami közönyössé tesz miközben felnőtté válsz.Nincsen már több csoda,Most már nem.Nincs kit érdekelnének a játékbabákNincs ki hozzányúljon a pirulákhoz.Annak a nővérnek olyan jó jelleme van,Mindez az ő lelkéből jön.Odaadnám a szemeim,Hogy meglásd azt amit nem látsz.Az energiát, boldogságot,hogy még mindig mosolyt csaljak az arcodra.Igent mondok, mindig igen,És sikerült, hogy tudj szárnyalni,Ahova akarsz, ahova és tudszAnélkül hogy a szívedet nyomnák azok a súlyok.Rejtőzz el a felhőkbeAbban a télben ami fáj neked.Gyógyítsd a sebeket és aztán,Legyen több fogad hogy egyélÉs aztán nevetni látlakÉs aztán még látlak szaladni.Felejtsd el, van ki elfelejtiGondtalanul azt a virágos vasárnapotAztán... csak a csönd. Aztán a csend.A kertekben amikről senki sem tudja,Hogy a feleslegességet lélegzik be.Olyan nagy a tisztaság,Hogy szinte már őrület.Nem tudod milyen jó ha magadhoz ölelsz valakitAzért legyen ott hogy védjen téged,Hogy öltöztessen és megfésüljön téged.És suttogd magadban, hogy "Nem hátrálsz meg",A kertekben amikről senki sem tudja,Mennyi élet ment itt tönkre?Csak egy kis betegség, kis vérszegénység.Semmik vagyunk fantáziák nélkül.Támogasd hát, segítsd megKérlek ne hagyd hogy elessen!Számkivetettek, törékenyek,Ne tagadd meg tőle a te kis szereteted.A csillagok, melyek most nem szólnak,De adnak egy jelét annak az égnek.Az emberek nem ragyognakHa a csillagok nem nekik kedveznek.A kezek melyek most remegnek,Mert a szél erősebben fúj mostNe hagy hát el, most ne!Hisz a halálon nem lepődnek meg.Mi vagyunk számukra alkalmatlanok,Hisz ezt az egyszerű élni akarást, néha nem adjuk meg.Felejtsd el, van ki elfelejti,Gondtalanul azt a virágos vasárnapotÉs aztán a csend. Aztán a csend.

Ici on peut trouver les paroles de la chanson Nei giardini che nessuno sa de Renato Zero. Ou les paroles du poème Nei giardini che nessuno sa. Renato Zero Nei giardini che nessuno sa texte.