Dalriada "Árpádházi Margit Balladája" lírica

Traducción al: EN

Néztem az égen kirajzolódó görög éjszakát
Csillagfény tengerében
Jó uram koldusként, vakon kereng a
Hatalmas várnak börtönében
Hová vet sorsom, hiába kérdem
Zsoldosok dúlását meg sem értem
Új hajnal fénye virrad- e még rám?
Vagy becstelenség?
Kolostor- magány?

Látom, a szolganép kínhalált halt
A kincseket adná elő a hadnak
Részeg tivornya lármája zajlik, a prédán
Karddal összemarakodnak
Hová vet sorsom, hiába kérdem
Szép Szülőföldemtől messze tértem
Órák a percek, tán végzetem vár
Vagy becstelenség, kolostor- magány

Zászlók lobogtak, és kürt hangja szólt
Csillagok hulltak, császár vére folyt
Gyűlölettel harsant köznép szava
A Szent Palotába lázadás hatolt
Híveid, Császárné, elfogytanak
Mentsd puszta életed, óvd meg Magad
A zárda mélyén, ha sorsod fordul
Majd újra a trónról hallatszik szavad

Kérlek, Öregisten, áraszd meg a vizet!
Apám ajtajáig vigyen el engemet!
Vigyen el engemet szép szülőhazámba
Lelkemnek e földön nincsen
Nyugovása
Nem lész nyugovása lelkemnek e földön
Tág rónára vágynék, s
Vár aranyos börtön
Segíts, Öregisten! Áraszd meg a vizet!
Puszta szél hazába vigyen el engemet!

I was watching the Greek night drawing across the sky
in the sea of starlight
My good sire is wandering blindly around like a beggar
in the dungeon of the huge castle
I ask in vain where fate will lead me
not understanding the havoc wreaked by mercenaries
Will I see the light of a new dawn?
Or will it be abuse?
The solitariness of a cloister?

I see servants dying of anguish
would give treasures to the army (to save their lives)
I hear the noise of drunken revelry
they fight over their prey
I ask in vain where fate will lead me
I have strayed from my beloved Homeland
Minutes last for hours, my fate is waiting
Will it be abuse?
The solitariness of a cloister?

Banners flew in the wind, horns were sounded
stars fell, the emperor’s blood was shed
The words of the common people overflew with hatred
the Sacred Palace was invaded by the revolution
You have no more followers, empress,
Save your own life, save yourself
In the cloister, if fate turns again
your voice can be heard from the throne again

I beseech thee, Old Lord, to swell the water!
so that it takes me to my father’s door
so that it takes me to my beautiful Homeland
My spirit finds no peace in this land
There’s no peace for my spirit in this land
I crave the open plane
but all I get is a golden prison
I beseech thee, Old Lord, to swell the water!
and let the wind blow me to my Homeland