Uzakta gördüğüm yüz benim miBirini arayan gözlerim miYalvaran boş kalan ellerim miİnanmam olamaz inanmam
Bu yollar bu çıkmaz kaderim miYanımda ağlayan ses benim miŞu giden yabancı sevgilim miİnanmam olamaz inanmam
Birden nasıl oldu değiştiHerşey bir başka renktiMavi toz pembe yemyeşildiGördüğüm rüya bu değildi
İçinden yıkılan eserim miKendini kandıran sözlerim miGelmesin son günüm bekledim miİnanmam olamaz inanmam
Az az arc, ott, az enyém?Azok a kereső-kutató szemek az enyémek?Azok az én üres kezeim?Nem hiszem, az nem lehet, nem hiszem!
Ez a zsákutca a végzetem?Az a hang, ez a sírás, az enyém?Az az idegen ott, a szeretőm?Nem hiszem, az nem lehet, nem hiszem!
Hogy megváltozott minden,Mindennek más lett a színe.Eddig volt kék, babarózsaszín, zöld,Nem lehetett álom, amit láttam.
A saját teremtményem oltalmaz belülről,Saját szavaimmal igyekszem meggyőzni magam.Ne hagyd eljönni utolsó napom, rendben?Nem hiszem, az nem lehet, nem hiszem!