Távolság
Jó volt látni behunyt szemmelS mindent érteni, amit érzekSzavak mélyén bármi bújt elVele rezdülni mindig, mindig tiszta szívvelMilyen távolságot szült sok hangos évHamis csörtetés, mi folyton utol is érHívás, kiáltás, süket távolságba szédül– mondd, hogy tévedek
Ha nem is jártunk egy iránybaSoha nem zavart egy másik gondolatS ha a szenvedély épp új csatába hívAki veszt, aki más, mért nem maradhat állvaHol a lelkesedés haraggá fakultHol az ellenfél már kezet sohasem nyújtA világ egyre kisebb, ám a távolság még nőhet– mondd, hogy tévedek