Szabadon
Szabadon szárnyalnékEgyedül táncolnékDe valaki suttogS halkan lép felém
Simogat csöndekkelSzelidít nézésselMosolyog némánS szirmot szór elém
Fény gyúl, gyöngyház-színűA szirompelyhek széle oly szép, lágy ívűKét kéz arcomhoz érDe meg is ijedek, szaladokegyedül maradok, s úgy lejtek én
Ki vagy és mért jöttélZavarod zord békémMadaras táncomJó volt még nekem
Szabadon szárnyalnékSzabadon táncolnékDe sziszegő múltamKúszik most felém
Ne sziszegj, hallgass márHiszen egy új nap várMosolyog csöndbenS gyöngyöt szór elém
Érzem, így most ez jó,Ami rég volt, mind elmúlt,és nem kell rá szóBőröm fújja a szélBizsereg berezeg ezer és ezeregy sejtemérzi hogy él
Gyere maradok, táncoljukSzabadon szárnyaljunkMosolyunk fényétSzórjuk szerteszét
Szeretem nézésétSzeretem lépésétSzeretem tudniHogy ő jön most felém
Szeretem táncunkatSzeretem hangunkatSzeretem azt is, hogyCsókot dob felém
Szálljunk a kék égbe felSzabad így is, hogy ketten, s még föjjebb emelKísérj a felhők föléOdafönn a kezem s a kezed aragyogó koszorút fon a nap köré
Gyere maradok, táncoljukSzabadon szárnyaljunkMosolyunk fényétSzórjuk szerteszét