Szeszély
Régi dal szól a rádióból,Csörrenő telefon.Összehúzom meleg blúzom,Ma ébren álmodom.
Beleolvadtam a délutánba,S nem tudom miért.A körhinta, mi fejembe állt maNem hoz szerencsét.
Miért én vagyok én, ma zavar a fény,Erősen lüktet minden zaj,A testem nehéz, s a tükörből nézValami nagyon furcsa csaj.
Vártam a halálra,Egész áldott nap,De nem jött, viccet űzött,S nézte kínomat.
Minden pillanat, minden gondolatÁsta síromat.
Miért én vagyok én, ma zavar a fény...
És a járdákon ma nem lesz lábnyomom,Csak ágyam közepénArra gondolok, holnap hol vagyok,S nem kell több szeszély.
Miért én vagyok én, ma zavar a fény...