Spreman trčati
S tobom sam bio nepomičandanas ću te vidjeti kako iznenada nestaješu mnoštvu ćeš se izgubitidojadile su mi isprikeumoran sam od tvojih nevoljarekla si da ne želiš višehodati pored mene, pored menesada mi se ova kuća čini većaosvjetljavam svaki kantunoslikavam dosadu, obnavljam sobuu ono što ću od sada bitinećeš me zaustaviti niti sada, niti nikadajer sam te previše puta izabraonisam nepokretanhvala što si mi nanijela zlo, neću ga nikada zaboravitihvala ja krećemsam ću početi protiv strujeđiravam po centru i idem u spenzu*ne osjećam se lomljivsto grama suncaljubav ne služiako će postati pepeonećeš me uzetiniti sada, niti nikadajer sam predugote izabraozaboravljaći sebehvala što si mi nanijela zloneću ga zaboravitihvala ja idemsam ću početi protiv strujebiti ću spreman trčati za sebei ti ostani nepomičnahvala što si mi nanijela zloneću ga zaboravitiosjećam u venama život moji se kreće, iznova ću početibiti ću spreman trčati za sebe
Futásra készen
Veled mozdulatlan voltamMa látni foglak gyorsan eltűnni,A tömegben elmenni.Belefáradtam a mentegetőzésekbeÉs belefáradtam a bajaidbaAzt mondtad, hogy nem akarsz többéSétálni mellettem, mellettemMost ez a ház nagyobbnak tűnik,Megvilágítok minden sarkot,Kifestem a kedvtelenséget, beburkolom a szobátAzzal ami mostantól leszek.Nem fogsz megállítani, sem most, sem sohaMert túl sokszor választottalak tégedNem vagyok mozdulatlanKöszönöm, hogy rossz voltál hozzám, nem fogom elfelejteni,Köszönöm, elindulok újraCsak széllel szemben, újrakezdemJárkálok a központban és vásárolokNem érzem magam sebezhetőnekSzáz gramm napfény,Nem kell szerelem,Ha hamuvá válik utána.Nem fogsz megkapni,Sem most, sem soha,Mert túl sok ideigVálasztottalak tégedMegfeledkezve magamrólKöszönöm, hogy rossz voltál hozzám,Nem fogom elfelejteni,Köszönöm, elindulok újraCsak széllel szemben, újrakezdemKész leszek futni magamértÉs te mozdulatlan maradsz.Köszönöm, hogy rossz voltál hozzám,Nem fogom elfelejteni,Érzem az ereimben az élet, ami mozog, újra fogom kezdeni,Kész leszek futni magamért.