Azokért a szép, régi időkért
Nyolc óra volt, a virágos téren.S én vártalak téged a beszélgetésünk végén.Amikor azt mondtad, hogy mi többet nem fogunk,leintettelek a kezeimmel, mit érdekel ez engem?!
De akkor még Istennek se vallottam volna be.Mindenem a vízbe esett,Most nyugodtan mondom, nem fogok hazudni!Azon a napon leállt az idő.
Milyen jó újra látni téged.A kezemet a vállaidra tenni.Mint régen szenvedélyesen csókolj meg,Azokért a szép, szépSzép régi időkért.
Tényleg újra látni akarlak téged,Ugyanazokért a mosolyokért a szádon.Beszélj az esőről, bármiről,ne beszélj magadról, mert attól félek!
Hadd legyek átkozott még ma is.Ha van rá mód, hogy elmagyarázzam magam?!Nem szeretek senkit, s minden arra utalHogy egész életemben téged szerettelek csak.
Na milyen jó újra látni tégedA kezemet a vállaidra tenniMint régen szenvedélyesen csókolj meg,Azokért a szép, szépSzép régi időkért.
Za dobre stare čase
Bílo je osem, na Cvetličnem trgu,čakal sem te na koncu zgodbe.Tedaj si rekla: ne bova nadaljevala,odmahnem z roko, kaj me to briga.
A takrat ne bi niti Bogu priznal,da mi je vse padlo v vodo.Danes pa mirno povem - nočem lagati -,da se je tistega dne ustavil še čas.
Kako te je lepo ponovno videti,položiti roke na tvoja ramena.Kot nekoč me nežno poljubiza tiste dobre, dobre, dobre stare čase.
Res sem te želel še enkrat videtiz istim smehom na tvojih ustnicah.Govori o dežju, o čemerkoli,ne govori o sebi, tega se še vedno bojim.
Naj bom preklet, če tudi danesobstaja razlog, da pojasnim.Nočem nikogar, in vse bolj se mi dozdeva,da sem celo življenje ljubil le tebe.
Kako te je lepo ponovno videti,položiti roke na tvoja ramena.Kot nekoč me nežno poljubiza tiste dobre, dobre, dobre stare čase.
"Ma", res te je lepo ponovno videti,položiti roke na tvoja ramena.Kot nekoč me nežno poljubiza tiste dobre, dobre, dobre stare čase.