Αλλη μια βραδιά δίχως αγκαλιάκι ότι σε ξυπνά μοιάζει με θηλιάνα΄σουνα εδώ να σου ξαναπώαπ΄τη μέρα που΄φυγες δεν ζωπεθαίνω
Που είσαι μακριά μου πεθαίνωπου τώρα με βλέπεις σαν ξενοχωρίς να φταίω εγώ πεθαίνωπου άλλος σ΄αγκαλιάζει πεθαίνωτα βράδια που μόνος μου μένωοι σκέψεις με κάνουν τρελόπεθαίνω πεθαίνω πεθαίνω i die i die i die
Σπίτι αδειανό δάκρυ για ποτόσκέψη μαχαιρά είσαι στο μυαλόκι άλλη μια βραδιά χώρια σου περνώμα τί νιώθω ξερω μόνο εγώπεθαίνω
Még egy éjszaka az ölelésed nélkülés ami felébreszt téged, olyan akár egy hurokbárcsak itt lettél volna, hogy újra elmonddattól a naptól fogva mikor elmentél, én nem élekhaldoklom
Haldoklom, mert távol vagy tőlemhogy most úgy nézek rám akár egy idegenönhibámon kívül haldoklomhaldoklom mert mással találkozgatszmert éjszakánként egyedül maradoka gondolataim az őrületbe kergetnekhaldoklom haldoklom haldoklom haldoklom haldoklom haldoklom
Üres ház, könnyek hogy igyakkeresztül vágsz a fejemen gondlatként akár egy késmég egy éjszakát töltök nélküledde csak én tudom hogyan érzem magamhaldoklom