Rá se ránts!
A szél, ami elfújta a múlt ürességét kettőnk közül, valahonnan messziről magányosságot is hozott.Sírás után az égbolt mindig olyan tisztának tűnik.
Édesapám szavai mindig olyan kínzóknak tűntek, de ma valahogyan melegséggel töltenek el.Nem tudok semmit arról, hogyan mutatják ki a kedvességet, a mosolyt vagy az álmokat... Mindig a te iránymutatásodat követtem.
Csak egy kicsit előrébb... Csak egy kicsit tovább... már majdnem ott vagyunk.Csak egy kicsit előrébb... Csak egy kicsit tovább...Nem maradhatnánk együtt csak még egy kicsit?
Időutazók vagyunk! Hegymászók,kik meghódítják az időt!És belebetegszünk, hogy kifutunk az idő játékának bújócskájából.
Az ok, amiért olyan boldogan sírtál,és amiért oly szomorúan mosolyogtál,Nem volt más, minthogy a szíved túlnőtt rajtad.
A játékok amiket megkaptunk, miután a csillagoktól kívántuk őket,most mind ott fekszenek a szoba sarkában.A kívánt álmok száma, amik beteljesültek eddig, elérték a százat. De majd egyszer cseréljük el őket csak arra az egyre.
Ma megpróbáltam egy "találkozunk holnap"-pal elköszönni a lánytól, akivel soha nem beszélek.Jó néha valami szokatlan dolgot csinálni, főleg ha te ott vagy mellettem.
Csak egy kicsit előrébb... Csak egy kicsit tovább... már majdnem ott vagyunk.Csak egy kicsit előrébb... Csak egy kicsit tovább...Nem maradhatnánk együtt csak még egy kicsit?
Időutazók vagyunk! Egész idő alatt ismertelek -Már azelőtt is, hogy a saját nevemet tudtam volna.
Biztos vagyok benne, hogy ez kicsit úgy hangzik, mintha a világ létezne rajtad kívül is,De egy világ nélküled olyan, mint Augusztus nyaralás nélkül.
Egy világ nélküled olyan, mint a Mikulás, aki nem mosolyog.Egy világ nélküled olyan...
De ne törődj vele... yeah, nem fontos -Mostantól követem az utadat.
Időutazók vagyunk! Hegymászók,kik meghódítják az időt!Már nem törődünk vele, ha kifutunk az idő játékának bújócskájából.
Feltűnően sírsz! Meg akarom próbálni elállítani azokat a könnyeket!De visszautasítottad... És rögtön megértettem miért, amikor láttam a könnyeimet folyni.
Sírok, mert boldog vagyok, nevetek, mert szomorú vagyok.Mindez azért, mert a szívem túlszárnyalt engem.