Lara Fabian "La solitudine" lyrics

Translation to:hu

La solitudine

Marco se n'è andato e non ritorna piùIl treno delle 7:30 senza luiÈ un cuore di metallo senza l'animaNel freddo del mattino grigio di città

A scuola il banco è vuoto, Marco è dentro meÈ dolce il suo respiro fra i pensieri mieiDistanze enormi sembrano dividerciMa il cuore batte forte dentro me

Chissà se tu mi penseraiSe con i tuoi non parli maiSe ti nascondi come meSfuggi gli sguardi e te ne stai

Rinchiuso in camera e non vuoi mangiareStringi forte al te il cuscinoPiangi non lo saiQuanto altro male ti farà la solitudine

Marco nel mio diario ho una fotografiaHai gli occhi di bambino un poco timidoLa stringo forte al cuore e sento che ci seiFra i compiti d'inglese e matematica

Tuo padre e suoi consigli che monotoniaLui col suo lavoro ti ha portato viaDi certo il tuo parere non l'ha chiesto maiHa detto un giorno tu mi capirai

Chissà se tu mi penseraiSe con gli amici parleraiPer non soffrire più per meMa non è facile lo sai

A scuola non ne posso piùE i pomeriggi senza teStudiare è inutile tutte le ideeSi affollano su te

Non è possibile dividereLa vita di noi dueTi prego aspettami amore mioMa illuderti non so

La solitudine fra noiQuesto silenzio dentro meÈ l'inquietudine di vivereLa vita senza te

Ti prego aspettami perchéNon posso stare senza teNon è possibile dividereLa storia di noi due

A Magány

Marco elhagyott és sosem fog már visszatérniA 7:30as vonatjárat is már nélkülözi őtEgy fémszív mely lélek nélkül születettA hűvösen szürke város pirkadatában

Az iskolapad is üressé vált, Marco itt él bennemEmlékeimben még sóhaja is édesA nagy távolság viszont elválaszt kettőnketMégis egyre hevesebben dobog ez a bennem élő szív

Ki tudja hogy jutok e még eszedbeMár a tieiddel sem beszélve errőlHogy kitérsz-e ez alól, úgy mint énMenekülve a tekintetektől, rostokolsz

Bezárva a szobádba, étvágytalanula párnádat szorítva magadhozKönnyezel, hisz fogalmad sincsHogy mily kínt hoz még magával ez a magány

Marco, egy fényképet őrzök még naplómbanmelyen egy félénk kisgyermek szemeit látomEzt szorítva szívemhez, érzem mintha itt lennélAz angol és a matematikai feladataim között

Apád és az ő egyhangú javaslataiA hivatásával együtt magával vitt téged isA te nézetedet soha meg nem kérdezveAzt válaszolta- egy nap megértesz majd

Ki tudja hogy jutok e még eszedbeBeszélsz e még barátaidnak arrólhogy nem szenvedsz már általamDe erről azért nem könnyű tudomást szerezni

Nem tudom elviselni az iskolát semahogy a délutánokat sem nélküledTanulni is céltalan, mert mindent fogalomcsak téged idéz

Nem lehet elválasztaniéletünkKérlek, várj rám egyetlen szerelmemDe áltatni sem akarlak

Ez a magány közöttünkEz a bennem élő némaságEz a szorongás mit megélekHogy az életem nélküled élem le

Kérlek, várj rám, hiszNem tudok élni nélküledNem lehet elválasztaniA kettőnk történetét

Here one can find the lyrics of the song La solitudine by Lara Fabian. Or La solitudine poem lyrics. Lara Fabian La solitudine text.