Nézz szét belül
Hiába kínoz az álom, éjszakákon átÉn akkor is megtalálom majdAz igazi otthonát, ennek aKülönös lénynek, aki nem véletlenülSzolgálja a fényt és közben ugyanúgy repül,Mint egy igazi golyó kijön a csőbőlÉs emberi húsba ér, ahogy a gyerek sír a bölcsőbőlHa fázik, ha enni kérLátod, így lettem én isBeteljesült az álomNem akartam és mégis valahogyTúlélem a halálom
A fejed fölött az ég de a választ még se onnan várdHunyd le a szemed néz szét belülValaki szól hozzád
Hiába kínoz az álom éjszakákon átÉn akkor is megtalálom majdAz igazi otthonát ennek aKülönös lénynek, aki itt bent énekelAhogy a füst el száll a szélben én isUgyanúgy égek el
A fejed fölött az ég de a választ még se onnan várdHunyd le a szemed néz szét belülValaki szól hozzád
Én vagyok az út, amin’ a lábad járÉn vagyok az út, amin’ a lábad járÉn voltam a rajt, én leszek a cél, ami a végén várAddig megÉn vagyok az út, amin’ a lábad jááár
Én, én, én, én
Hiába kínoz az álom éjszakákon át,Én akkor is megtalálom majdAz igazi otthonát ennek a(Különös) Különös lénynek, aki itt bent énekelAhogy a füst el száll a szélben,Az ív szél ugyanúgy égek el
A fejed fölött az ég de választ még se onnan várd,Hunyd le a szemed, néz szét belülValaki szól hozzád
Én vagyok az út, amin’ a lábad járÉn vagyok az út, amin’ a lábad járÉn voltam a rajt, én leszek a cél,Ami a végén vár, addig megÉn vagyok az út, amin’ a lábad jár