Άσε με, δε θέλω λόγια σουΡίξε στο πάτωμα χρόνια, κλειδιάΆσε με, δες τα ρολόγια σουΛένε οι δείχτες τους, πως είν’ αργά
Άσε με… βρες το δρόμο σου και μόνο άσε μεΣαν καθρέφτη σου, πέτα με, σπάσε μεΜην τρελαίνεσαι με δισταγμούςΆσε με, με ελπίδες να ζω αξημέρωτεςΑπό τότε που πίστευα έρωτεςΛιμνοθάλασσες έχω καημούς
Άσε με, στο άδειο βυθίζομαιΔέσε τα χέρια σου, μη μ’ ακουμπάςΆσε με, να στροβιλίζομαιΣτο μόνο όνειρο που δε θα πας
Hagyj magamra, nem akarok eztán még csak hallani sem Rólad,Kérlek, a maradék emlékeket oda, a padlóra dobjad,Hagyj hát magamra, mert... hány óra is van, lásd?A mutatók szerint igen későre jár...Hát hagyj magamra, menj bárhová, csak hagyj egyedül engemet,Dobj el magadtól, vagy törj darabokra, akár a tükrödetNe gondolj semmit, hisz az úgyis csak az őrületbe vet,Hadd tápláljak inkább hamis reményeket...Mert mióta elkezdtem hinni a szerelmet,Azóta a bánat, mi örök társammá lettHagyj csak, nem látod, hogy most zuhanok a mélybe?Nincs is szükségem eztán újabb érintésreHagyd csak magára árván, egyedül bolyongó lelkemet,mely ott, a be nem teljesedett álmok útján kereng...