Giannis Ploutarhos "Tha Ta Poume To Proi (Θα Τα Πούμε Το Πρωί)" letra

Reggel majd újra beszélünk

Hadd mutassak meg minden szöveget,Melyeket szándékosan rejtegettem ElőledHadd hulljanak most le, akár a levelek:Azt hiszem, most magadra hagylak Téged,Hogy lelked szomorúságátHadd lásd most más szemmelMert, bár csak egy kicsiny sebnek tűntValójában mély sebeket rejt...Emlékeket hozok elő Benned,Melyek most még értékesebbek lesznekMelyeket eddig fiókokba zárvaőriztél, s erejüket - mily gonoszul - elvetted.S ha majd néhány év múltánUgyanannyira akarsz majd engemet,Arcodon a kicsiny ráncoklesznek számomra a jelekS ha néha úgy hozná az élet,hogy bántó szavakat mondanék Néked,Tudd meg, soha sem cserélnélekAz élet minden kincséért semNos, elmúlt három, hát térj nyugovóraS reggel majd beszélünk - újraMert, emlékezz, hogy egykor néked adtamegy egész életetVéled együtt lenni, arra,csakis arra születtem én, elmondhatom Neked,Hát most maradj csöndben, s térj nyugovóraS majd reggel beszélünk. - mint mondottam - újra...Én leszek az, ki megmutatja, meddig és merre visz az út,S hogy én vajon mennyit bírok el Veled,Eztán már nincs többé menekvés, vagy "vége" és "kifújt",Csak egyetlen szó miatt ne dobjunk el egy életetS mutatok majd egy helyet is,Amit egykor csak kettőnknek leltemS mit csak én láttam eddig,Mikor megcsókoltál: oda kerültem.Ígéreteket teszek majd Neked,Melyeket nem piszkolhat be semmi,S tán mindent, ami akkor történt, az üres ágyat is,Képes leszel egy nap végleg elfeledni...S ha a tükör csúf játékot űzne Veled,Csak nézz a szemembe és tudd,Hogy én leszek az, ki Téged örökké szeret,Csak így, tökéletlenül, de mindig ugyanúgy...